Küzdenek a hóval Szegeden a munkagépek, küzdenek a járdát takarító emberek is. Munka után és hétvégén kiváló testmozgás egy kis hólapátolás: több mint egy hete majdnem minden napra jut belőle. Egyre kevesebb a hely, ahová a lapát hófelhőjét elrepíthetjük, mert már szinte mindenhol "hegyek" magasodnak.
Újra megküzdöttem a hóval ma délután, és mire úgy gondoltam, hogy sikerült végeznem a munkával és kellemesen elfáradtam, jött az égi áldás - a tetőről! Az olvadás bizonyítéka. Még jó, hogy nem álltam az eresz alatt a lavina pillanataiban, így csak elcsodálkoztam az épület előtt pár pillanatra kialakuló hófehér függöny láttán. Nem temetett maga alá a több mint másfél méter vastag omladék, tehát kezdhettem onnan az egészet, ahol abbahagytam. Az árok pedig telítődött, gyakorlatilag eltűnt, megtöltötte a hó. De legalább a járda újra járható, és a tetőnek sem kell már cipelnie a tetemes mennyiségű fehér leplet a teljes elolvadásig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése